Versek
Horváth Irma
Gyermekvers – Ropi, a viziló
Ropi a viziló sovány volt nagyon,
Anyukája mondta: ha meleg vagyon
is, enni mindig kellene ám, kicsim,
Bármikor lóghatsz nappal is a cicin.
Vizilóbabának nem jó az étvágya,
Mert ő mindig csak a friss vizet imádta.
De a szárazságban a víz elpárolgott,
Ropi ezen mérges durcán ógott-mógott.
Várta nagyon már az enyhítő esőt,
Játszhasson a tóban, úgy, mint azelőtt.
Egyszer csak dörgött, és legott beborult,
Szakadt az égi víz, a földre lehullt.
Eső vize összegyűlt a tóban,
Ropi látta, mondta is, hogy: Jól van!
Fürdeni és enni támadt kedve,
Vígan szaladt, nyakig vizesedve.
Aztán végre, hála, megunta a fürdést,
Szólt is anyukája: Gyere ide tüstént!
Pici vizilónak boldog a mamája,
Vizes lett a bőre, tejcseppes a szája.
2022. június 12.
