Versek
Életeken át
Lehetne az, hogy meggondolom magam,
és nem emlékszem
az előző tapasztalatokra, amik
velünk történtek életeken át?
Akkor csak simán
rácsodálkoznék arra,
hogy vagy, hogy
mellettem döntöttél,
s arra is, hogy
miért éppen engem választottál
oly sok nő közül.
Egyszerűbb lenne talán azt tudni, hogy
csak ez az élet van, és
csak most született ez a döntés,
aztán ha meghalunk,
nincs tovább mit tenni,
csak ennyi.
Egyszerűbb lenne azt hinni, hogy
a pillanatért döntöttél így,
hogy a szemem, ami
megfogott elsőre, vagy talán
az ének, ami átjárt, s nem enged el,
ezért te sem engem.
De valami azt súgja nekem, és
azt látom mindig, hogy
velem voltál már ezerszer,
választottál milliószor, de az akkor
„itt és most” nem vezetett el a
„boldogan éltek” mesebeli történethez,
ezért még ma is
megharcolod a csatáidat, hogy végül
a sárkányt legyőzve hazaérjünk végre.
Addig, amíg így van,
én itt leszek, s
várok rád a toronyban, kedvesem,
ha kell,
életeken át!
2019. április 10.